Száll. Ó, por!! - A szálló porról
Ha már látjuk a port, ami száll, akkor ott vagy nem a szálló pornak nevezett szennyeződést észleljük, vagy pedig túl magas koncentrációban van jelen. A szálló por első sorban a nagyobb városok tipikus jelensége. A szürkés rózsaszín levegő naplementekor a szálló por jelenlétére utal. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy a falvak nem lehetnek érintettek. Mivel Abaligeten mindenki fával (esetleg szénnel) fűt, s mivel településünk egy völgyben fekszik, könnyen itt marad felettünk a káros levegő.
A szálló por nagyon pici, finomszemcsés anyagok összefoglaló neve, amelyek lehetnek szilárd vagy folyékony halmazállapotúak is. Kétféle szemcseméretű különösen fontos határértékű: A 10 µm-nél (mikrométernél) kisebb átmérőjűeket nemcsak belélegezzük, de túljutnak a garaton, a 2,5 µm-nél apróbbak pedig többnyire ki sem tudnak ürülni a szervezetből. (A PM10 és PM2,5 jelölések erre utalnak.) Ha túl nagy mennyiségben vannak jelen és meghaladják az egészségügyi határértéket, az önkormányzatok kötelesek tájékoztatni a lakosságot.
Hogyan keletkezik a szállópor?
Egy része természetes úton kerül a levegőbe (pl. erdőtűz miatt), de jelentős mértékben járulnak hozzá a háztartások, a közlekedés, az ipar, a hulladékkezelés és a mezőgazdaság. A szilárd tüzelőanyagok, a kétütemű motorok és dízelmotorok égéstermékeként keletkező koromszemcsék a füsttel, a kipufogógázokkal jutnak a levegőbe. Ha ködös az idő, még inkább a nyakunkon maradnak ezek az anyagok. Túl azon, hogy rossz látásviszonyokat eredményeznek, ingerelhetik a szemet és a légutak nyálkahártyáját. Ezért is van, hogy ma már sokkal több asztmás ember él, mint korábban, és a tüdőrák kialakulásának kockázata is fokozódik. A szervezet rossz oxigénellátottsága pedig terheli a szív- és érrendszert.
A levegőminőség javításáért világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek. De mit tehetünk mi a hétköznapokban?
A fűtés hatékonyabbá tételével (pl. jobb hőszigeteléssel), a szemétégetés, lombégetés kerülésével, megfelelő minőségű fűtőanyag (nem vizes fa vagy lignit) használatával a megfelelő állapotú kazánban. Sokkal egészségesebb (és gazdaságosabb), ha a szoba nem túlfűtött, 20-21 ̊C elegendő. Ha megoldható, tömegközlekedéssel utazzunk (tudjuk, a buszközlekedés mifelénk nem optimális), vagy autózzunk szervezetten, többen egy gépjárműben! (A facebook oldalon elérhető Telealiget csoportba érdemes feliratkozni.) Falun belül a kerékpár és a gyaloglás sem megvetendő! Az autót is érdemes karban tartani: energiatakarékos motorolajat használni, kora reggel vagy későn tankolni (mert akkor nem párolog az üzemanyag), biztosítsuk a kerekek megfelelő légnyomását! Ezen kívül érdemes fákat ültetni! Otthonra pedig jó szmogfogó a fikusz, a dracéna, a gerbera, az anyósnyelv, a ciklámen és a páfrány.
Kísérjük figyelemmel a levegőminőségre vonatkozó napi riasztásokat! Ha már szmogriadó van, használhatunk porálarcot (a sál vagy zsebkendő nem szűri ki az apró szemcséket), sárgás lencséjű szemüveget a szemirritáció ellen, de ne feledjük védeni a kisgyerekeket, hiszen az ő magasságukban nagyobb a légszennyezettség.
"A levegőszennyezés csendes gyilkos"
- hirdeti a WHO (Egészségügyi Világszervezet). Magyarországon évente 8-10 ezer ember hal meg idő előtt légszennyezettség miatt! Merjünk változtatni!
Salamon Zsuzsa
Képek forrása: WHO
Kapcsolódó cikk:
"A téli időszak kihívásai közé a COVID-19 kapcsán így ez a jelenség is csatlakozik. Az általános környezeti tényezők, az emberek beltérre húzódása, a tüzelőanyagok használatából adódó légszennyezési terhelés és sok más faktor is komoly szerepet játszik a vírus hatékonyabb terjedésében, szezonális jellegében."
"Fűts okosan!" a tisztább levegőért | Abaligeten is...
"Ma már a helytelen lakossági tüzelés jelenti a legnagyobb terhelést a légszennyezésben. A nem megfelelő tüzelőanyag ugyanis jelentős mennyiségű kisméretű részecske-kibocsátással jár, ami egészségügyi szempontból a legveszélyesebb."